“Cégbedöntés” – végre szigorodnak a szabályok!

2012. szeptember 12.

Saját vagyonával felelhet a cégvezető

Pert indíthat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azok ellen, akik tönkrement cégük teljes vagyonát még a felszámolás előtt törvénytelenül eltűntetik, tartozásaikat pedig nem rendezik. A felelőtlen cégvezetők személyes vagyonukkal felelhetnek az államnak és a hitelezőknek okozott kárért.

A csőd szélére jutott vállalkozások egy része törvénytelenül próbálja eltüntetni vagyonát, és csak kevés hitelező jut a pénzéhez, ha adósát felszámolják. Ezek a cégek tartozásaik révén kárt okoznak az államnak és a pénzügyi, illetve vállalkozói szektornak is.

A 2012-ben bevezetett adóregisztrációs eljárással azonban a bukott cégvezetők kiszűrhetők, hiszen a NAV új cég alapítása, illetve üzletrész átruházása, vezető tisztségviselő változása esetén vizsgálhatja az érintettek adózói múltját. Azok tehát felelős vezetőként már nem vehetnek részt az üzleti életben, akik korábban magánszemélyként vagy az általuk képviselt cégeken keresztül egyéb tartozásaik mellett jelentős adótartozást halmoztak fel.

Ráadásul, aki korábban nyilvánvalóan vagyonkimentéssel próbálkozott, nem ússza meg felelősségre vonás nélkül, hiszen akár személyes vagyona is bevonható volt cége köztartozásainak rendezésébe. A gazdasági társaságokról szóló törvény ugyanis rögzíti az ügyvezetői feladatokat és kötelezettségeket, és ha ezeket valaki megszegi, kötelezhető a hitelezőkkel szembeni helytállásra.

A cégvezetők perelhetősége a csődtörvény fontos hitelezővédelmet biztosító eszköze. Lényege, hogy az adóhatóság a felszámolási eljárás ideje alatt a volt képviselő felelősségének megállapítását kérheti a bíróságtól, ha úgy véli, csak látszólag törvényesek azok az eszközök, amelyekkel csökkentette a vagyont. Hiszen gyakori, hogy valamilyen polgárjogi ügylettel, vagy fiktív gazdasági esemény révén rokon, tag, esetleg harmadik személy tulajdonába kerül a teljes cégvagyon.

Ha bíróság előtt bebizonyosodik, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekei szerint gyakorolta ügyvezetői hatáskörét a társaság képviselője, és a vagyonkimentéssel a követelések teljesítését meghiúsította, magánvagyonából kell rendeznie az okozott kárt, amelynek összegét ugyancsak a bíróság mondja ki. Akinek a csődtörvény rendelkezései alapján a felelősségét megállapítják, az új cég alapításakor nem vállalhat ügyvezetői felelősséget.

(Forrás: adónet.hu)